Spanyolnátha művészeti folyóirat

Szilágyi-Nagy Ildikó

Bartók plusz Pilinszky plusz Szilágyi-Nagy

Profán Mária-himnusz

Mezítlábas Mária, elszenvedted szűzen a megejtést.
Megszülted, tápláltad, nevelted kiszolgáltatott
fiad. Az emberek a keresztfáról leszedett Istent
mindenüvé magukkal cipelik, míg belső
ingzsebükben csak a feszületet hordják,
Megváltó nélkül.

Az Atya egyetlen szép szál lánya, aki elszenvedted
apádtól szűzen a megejtést, Mária, előtted
nem marad rejtve halhatatlanok és halottak
korpusza, ahogy a szubatomi részecskék benned
is minden percben elhalnak és létesülnek,
tízahuszonkettedikenszer.

Ez a test híd, aki épít rá, leépül. Mária, a megszűnés
bizonyosságáig átsétálsz rajta. Elhalványul
a túlpart, onnan int az Atya, hogy terített asztalán
kőrislé vár. De az intés visszapattan éles
kőszikláról. Mária, ajkad többé nem iszik másból,
csak tiszta forrásból.