Spanyolnátha művészeti folyóirat

Galántai Csaba

Itt a világ közepe, ha nem hiszed, gyere be!

Bábjelenet
a Herman Ottó Múzeum - Miskolci Galéria Thália-ház (színészmúzeum)
Színházi Mesék - beavató színházi mesék sorozata részére



Mesélő-játékos: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy városka, a városkának volt egy kerek piactere, annak egy szekere, aki ezt nem hiszi, hiányzik egy kereke. A vasárnap vásárnap volt, csakúgy, mint az ünnepnapok. A piactéren árusok árulták portékáikat. Itt kínálta pirosló, kerek almáit a szép Sári. (Mesélő előveszi a parasztlány-bábot.)
Sári (hangosan, mint árus): Olcsó az alma, itt van halomba, aki veszi, meg is eszi, olcsó az alma!
Mesélő (a gyerekekhez): Jártál már vásárban? Árusnak sátrában? Ott, hol a hurka májas és véres, ott, hol a rétes hájas és édes?
Mi van még a vásárban? (Gyerekek válaszai)
Mit árulnak még a vásárban?
(Sárihoz) Mit árulsz még, Sári?
Sári: Kis trombitát vegyenek, pirosat, fehéret, lilát, zöldet, kéket! Mézesbábot vegyenek, tükrös-szívet, szépet!
(Mesélő előveszi a betyárbábot.)
Betyár: Tükrös-szívet, szépet?
Sári: Tükrös-szívet, szépet.
Betyár: Van-e csizma eladó, hóba-sárba mindig jó?
Sári: Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán, hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.
Betyár: Van-e ködmön eladó, szélbe-fagyba mindig jó?
Sári: Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán, hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám.
Mesélő (elteszi vagy leteszi a két bábot, közben a gyerekekhez): Mi az a ködmön? Belül szőrös, ujjas bunda. Hallottatok-e a Kincskereső kisködmönről? Móra Ferenc írt róla egy szép történetet. Majd biztosan elolvassátok az iskolában!
De nem csak árusok voltak a vásárban! Érkezik a vándorcirkusz… (megszakítva) Cirkuszban jártál már? (Gyerekek válaszai. Amint a bűvészt említi a gyermek, a mesélő kihasználja az alkalmat)
Igen, bűvész is van. (Eljátssza) Sátor alól kikiáltó szétnéz: „Itt látható a nagyhírű bűvész! A lábával karikázik, a kezével citerázik, az orrával orgonázik, a fülével figurázik, a szemével gurgulázik, a szájával vacsorázik!”
(Előveszi a bohócbábot)
Érkezik a vándorcirkusz, hoznak elefántot, tarka bohóc vezeti, Füsti Pisti követi, ilyet sose látott.
Bajazzo: Vidám legény a bohóc,
piros haja csupa kóc,
idelép, odalép,
a zubbonya búzakék.
Mesélő: Mit tudsz még, te, Bajazzo?
Bajazzo: Ujjé, a Ligetben nagyszerű! Ujjé, a Ligetben jó!
Mesélő: Hát akkor menjünk a Ligetbe! Mi látható a Ligetben, Bajazzo?
Bajazzo (a gyerekekhez): Van ott céllövölde, ringlispíl, óriáskerék, szól a verkli…
Mesélő (szavába vág): Ne olyan gyorsan, Bajazzo!
(gyerekekhez) Tudjátok-e mi az a céllövölde? (A gyerekek válaszait kiegészítve, ha szükséges) Egy kerek táblára célba lövünk, s ha eltaláljuk a közepét, megnyerjük a főnyereményt.
Hát a ringlispíl? Körben forgó hinta, azaz körhinta. Kis falovacskákon vagy kocsikban ülsz, és körben forogsz. És óriáskeréken ültél-e már? (gyerekek válaszaihoz, ha kell szükséges magyarázat) Körbeforgó (mutatja) kis kocsikban teszed meg a kört felfelé, majd lefelé.
Bajazzo (közbevág): De nem csak körhintázhatsz, itt is vehetsz ezt-azt, kaphatsz itt kócból font mócot, éneklő fityfirittyet meg mindenféle tekerentyűt, nyekerentyűt, kacmacot. Vattacukrot, fagyit, lángost, képzeletben egész várost. De lehet itt pónilovon lovacskázni, kecskét, juhot simogatni, tyúkocskával kotkodálni, nyuszikával muszmuszolni. Csodálnivaló is van jócskán. Láthatod a 48 órája alvó fakírt, a 72 órája táncoló kalauzt, a nagyétkű erőművészt, kötéltáncost, artistát. És leginkább csodálhatod a legcsodálnivalóbb bohócot, az éneklő Bajazzot! (énekel) Ujjé, a Ligetben nagyszerű, ujjé, a Ligetben jó!
Mesélő (Bajazzohoz): Várj a sorodra, Bajazzo, most én folytatom. (elteszi a bábot)
Volt ott színpad nem is egy, dalnokkal és mesemondóval, és ott állt a Liget egyik gyöngyszeme, a bábszínház, ami előtt folyton-folyvást tolongtak a kicsik és a nagyok, padokon préselődtek, a kerítésen lógtak, a fák ágain gubbasztottak, hogy láthassák a bátor, a vidám, a kissé bohó, az ördöggel is szembeszálló fő főhőst, Paprika Jancsit. (előveszi a bábot) Itt játszotta a főszerepet délelőtt és délután egy fabódéban a vidám, ám olykor paprikás hangulatú fickó, Paprika Jancsi. (Bemegy a paraván mögé a bábbal)
Paprika Jancsi (megjelenik a paraván fölött, mondogatja a mondókáját):
Esik az eső, süt a Nap,
Paprika Jancsi mosogat.
Hát az öreg mit csinál?
Hason fekszik, úgy pipál!
(észreveszi az ördögöt)
Mondom én, hogy hason fekszik, úgy pipál!
(megbökdösi)
Hé, öreg, ne pipálj!
Ördög (mocorog): Nem pipálok!
Paprika Jancsi: Ne horkolj!
Ördög (felpattan): Nem horkolok! Mért horkolnék! Az ördög nem alszik!
Paprika Jancsi: Pedig elég ördögformád van.
Ördög: Neked meg paprikaformád!
Paprika Jancsi: Nem csak a formám paprika. A nevem is.
Ördög: Megkóstollak, te Paprika!
Paprika Jancsi: Az nem lesz jó, mert csípős vagyok!
Ördög: Nem baj, majd megsózlak!
Paprika Jancsi: Te vagy besózva!
Ördög: Mért lennék én besózva?
Paprika Jancsi: Úgy ugrálsz, mint aki be van sózva.
Ördög: Te leszel megsózva!
Paprika Jancsi: Én a nélkül is tudok ugrálni.
Ördög: Meg is cukrozlak!
Paprika Jancsi: Én így is édes fickó vagyok. Kedves, aranyos, édes.
Ördög: Akkor pépet csinálok belőled!
Paprika Jancsi: Nem kell belőlem épet csinálni, mert én épp elég ép vagyok.
Ördög: Megőröllek!
Paprika Jancsi: Azt látom, hogy megőrültél.
Ördög: Nem mondtam, hogy megőrültem.
Paprika Jancsi: Nem kell azt mondanod, látom én a nélkül is.
Ördög: Megőröllek!
Paprika Jancsi: Mi vagy te, molnár?
Ördög: Kiforgatod a szavaimat, te paprika!
Paprika Jancsi: Hát, ha nem lenne annyi szavad, nem forgatnám ki.
Ördög: No, most már elég!
Paprika Jancsi: Jajjaj, hol, mi ég el?
Ördög: Mindjárt töltött paprikát csinálok belőled!
Paprika Jancsi: Arról már elkéstél. Meg vagyok én töltve magammal.
Ördög: Idefigyelj, te töltött paprika! Nem vitatkozom én tovább veled! Felaprítalak, és kész!
Paprika Jancsi: Én már kész vagyok.
Ördög: Az idegeimre mész, te paprika!
Paprika Jancsi: Hova megyek?
Ördög: Az i-de-ge-im-re!
Paprika Jancsi: És hol vannak az idegeid?
Ördög: Mért kérdezel ilyen ostobaságot?
Paprika Jancsi: Hogy tudjam, hova megyek.
Ördög: Itt van, itt van a fejemben az összes idegem!
Paprika Jancsi: Jól van. Most már tudom, hogy hova megyek. Odamegyek… ezzel a furkósbottal. (Előkap egy furkósbotot, majd fejbe vágja az ördögöt.)
Ördög: Hé, mit csinálsz?!
Paprika Jancsi: Az idegeidre megyek.
(Megy a csihi-puhi, az óbégatás.)
Így jár az, aki meg akarja enni Paprika Jancsit.
Na, ezt jól elagyabugyáltam! Elmosom a botomat, mert nagyon ördögös lett. (Tisztogatja a furkósbotot, közben mondja a mondókáját.)
Esik az eső, süt a Nap,
Paprika Jancsi mosogat.
Hát az öreg mit csinál?
Hason fekszik, úgy pipál! (el)

Mesélő (előjön): Már csak így van ez a bábszínházban. A kötekedőknek ellátják a baját. De térjünk vissza a dalos barátunkhoz. Bajazzo! Bajazzo! (előveszi Bajazzo figuráját) Láttad az előadást?
Bajazzo: Milyen előadást?
Mesélő: A bábszínházi előadást.
Bajazzo: Nem láttam, mert elraktál.
Mesélő: Sajnálhatod. (a gyerekekhez) És ti jártatok már bábszínházban? Mit láttatok? Paprika Jancsit? Láthattatok mást is, hiszen sokféle báb van. Sőt Jancsinak vannak külhonban rokonai is. Petruska, Kašpárek, Hanswurst, Polichinelle, Punch és a többiek. De nem csak paravános bábszínház van. Van marionett … vajang …
Bajazzo: Én is bábszínházba akarok menni.
Mesélő (elindul a paravánhoz Bajazzoval): Ez nem cirkusz… ahol figurázhatsz.
Bajazzo: De énekelni csak lehet?
Mesélő: Énekelni lehet! (el a paraván mögé)
Bajazzo (érkezik): Ujjé, a Ligetben nagyszerű! Ujjé, a Ligetben jó!
Ördög (előjön): No, itt egy másik félnótás.
Bajazzo: Nem fél nóta ez. Hanem egész. Van ez még tovább is. Énekeljem? Ujjé…
Ördög: Ne ujjizz nekem, malacka!
Bajazzo: A nevem Bajazzo.
Ördög: Jól van, malacka.
Bajazzo: Téged, hogy hívnak?
Ördög (nevet): Ha megmondom, reszketni fogsz.
Bajazzo: Ne félj te attól! Olyan furcsa neveket hallottam már… amilyeneket te álmodban sem.
Ördög: Az meglehet, mert az ördög nem alszik.
Bajazzo: Hallottam már ezt a mondást, de én nem hiszem, hogy ez igaz.
Ördög: Nekem elhiheted.
Bajazzo: Én nem hiszem ezt. Az ördögnek is kell valamikor aludnia.
Ördög: Hahaha! Már pedig, ha én mondom, akkor az úgy van.
Bajazzo: Legyen úgy. De még nem mondtad a nevedet.
Ördög: Mondtam már, csak nem figyeltél!
Bajazzo (a gyerekekhez): Mondta már a nevét? (Gyerekek valószínűleg bemondják, hogy ő az ördög.) Te lennél az ördög? Hahaha. Mulatságos fickó vagy te! Nem akarsz fellépni a cirkuszban, mint mókamester?
Ördög: Te nem reszketsz e név hallatán?
Bajazzo: Nem reszketek… inkább rázkódom… rázkódom a nevetéstől.
Ördög: Te kineveted az ördögöt?
Bajazzo: Ki én! Még a halált is.
Ördög: Mindjárt nem fogsz nevetni. (Előkapja a virgácsot, de használhat más kelléket is, és elveri Bajazzot)
A mesélő kimenekíti Bajazzot ebből a helyzetből. Megjelenik vele a paraván előtt.