Spanyolnátha művészeti folyóirat

Turai Laura

A bűbájos gyilkos

Dagadjon széllé a derű
söpörje el a sátánt
(izzítson szét az izom)
— ostor szántson a hátán

itt pap kell és nem varázsló
a varázs oly elomló
öld meg a gyilkost, te gyáva
ősidők óta várja
várja halálra válva

mi biztosítja, hogy élek?
ha keresem partra érek
— mint meztelen csigán a moszat
hordom halálomat...

de mikor a szivárvány pillangóvá válik
s a gazella teste bőrömhöz simul

gyönyörű szomjúság gyilkolja gerincem
s az irgalmatlan semmi hazuggá lazul