Spanyolnátha művészeti folyóirat

Cselenyák Imre

Fontos tennivalóm akadt

Barátom, Verizmó, hogyan is kezdjem... szabadkoznom kell... Én hívtalak meg, most restelkedem, hogy én nem tudok ott lenni. Fontos tennivalóm akadt, majd később - eléggé bizalmas - szóban megosztom veled. Baráti érzelmeim mitsem változtak irántad, s jóindulatom felől is biztosítalak. Nem csupán üres szavakkal, hanem valódi gesztussal. Vigaszul átengedem neked Juditot. Lásd, hogy él, hiszen rossz nyelvek szerint már rég halott, s a hetedik teremben enyészik a többi asszonyommal. Másodsorban pedig tölts el vele egy szerelmes éjszakát. Nem lesz akadálya, hiszen ki van éhezve szegény, évek óta nem nyúltam hozzá, már rég - neked elárulom - csődöt mondott férfiasságom. Nyilván megleptelek, talán udvariasságból hárítanád, de megnyugtatlak, Judittal ezt megbeszéltem. Tudja rólad, hogy egy kapitális digó bika vagy, észrevettem, megremegett neved hallatán. Éjfélkor átlopózik hozzád a vendégszobába, fogadd őt kedvesen, vetkőztesd ki éjpalástjából, meglátod, milyen gyönyörű még, bőre alabástrom, illata áfium. És mindent tud, amit a kéjről tudni lehet, milyen kár, hogy nekem már nincs benne örömöm. Tisztában vagyok, nem vagy már mai fiú te sem, esetleg lehetnek gondjaid, bekészítettem számodra a tükrös szekrénybe potemixet. Ha úgy alakul, vedd igénybe.
Remélem, Judit valamennyire kárpótolja hiányomat, mindazonáltal elnézésedet kérem, majd jelentkezem, ha rendeződnek ügyeim.
Ég veled, barátom!

Kékszakállú