Spanyolnátha művészeti folyóirat

Rapai Ágnes

Elkapott a hév

Na és még az is van, az én forradalmam,
nehéz ügy, ha kérded, ha nem, akkor is ezt
muszáj konstalálnom. Hiszen rátalálhatsz
közöttünk - kegyetlen valóság! -, szadistán
vicsorgó kutyára, éppúgy, mint szelíden
keringő kacsára. Most gyűrűi szépen,
lám, körülpörögnek. Ilyenkor lubickol
a szellem, a lélek. Különben, de hagyjuk...
Azt kell mérlegelnem, hogy ennyit megér-e,
az én forradalmam, hát ez itt a kérdés
egyetlen barátom, a randit lemondja
Verizmó ezennel, bár jobb volna ottan,
nyugodtabb felemmel rávágnám a választ:
sietek Kékszakáll! Rohanok tehozzád!
Hogy megnézzek ezt-azt, szakállas-e orcád,
de folytatni kár is, hisz itt kell maradnom,
kutyák és kacsák közt, a héttyúk, az megvár,
ez itt a valóság, az ott, tán a légvár.