Spanyolnátha művészeti folyóirat

Horváth Viktor

A Jóisten fizesse meg

Abadessa, Nostro Senhor

A Jóisten fizesse meg,
apátnőnk (s megfizet talán),
hogy megértő volt vélem ön,
midőn szükség gyötört s hiány;
s mikor már helyben voltam én,
a parancsnokkal, mely kemény,
ön rendesen viselkedett.

Bizonyosan odaveszek
gonosz sebembe, jól tudom,
ha ön nem épp időbe' jön;
már firtatták lépten-nyomon,
lesz-e bennem elég erő,
de a tábornokból elő
azt hozta ön, amit szeret.

Meg is lesz majd a jutalom;
meghálálja önnek Urunk,
hogy megértő volt vélem ön,
mikor bajom oly nagyra nyúlt;
s ha a parancsnok jó helyet
nem lelt, s nem lett elégedett,
nem a szivén múlt asszonyom.

Az Isten (mert én nem fogom)
jutalmazza meg rendesen,
mert megértő volt vélem ön,
és szállást is adott nekem;
de szerelmet és örömöt
nem szerzett, bárhogy ügyködött
ön akkor a parancsnokon.

Na jó, fizetek; mert ugye,
mégiscsak megvolt mindene:
öné e váltópénz-halom.

Gonçal' Eanes do Vinhal
Portugál nemesúr, a toledói Men Gómez Ibánez leszármazottja, Vinhal negyedik ura volt. Trónviszályban való részvétele miatt Kasztíliába emigrált, ahol Alfonz infáns hűbéreseként fontos tisztségeket töltött be. A Szent Jakab rend mestereként 1248-ban ott volt Sevilla meghódításánál. 1285-ben halt meg.