Spanyolnátha művészeti folyóirat

Havasi Attila

Elvira López, lá-lám, a minap...

Elvira López aqui, noutro día

Elvira López, lám-lám, a minap
bajba került — nagy bajba, istenemre:
házába egy parasztot engedett be;
szütyője ott volt dereka alatt,
hát nyugodtan aludt, de a parasztja
éjjel fölkelt és agyba-főbe baszta,
aztán, nem tudni, merre, elszaladt.

Pedig megmondtam, hogy bajt hozna csak,
és rosszul sülne el, ha nem vigyázna,
de beengedte éjjelre a házba,
hiába szóltam én, hogy nem szabad.
A paraszt mit tett? Elmondom legottan:
otthagyta bizony jól megkurtítottan,
és úgy eltűnt, hogy nyoma sem maradt.

Mindene odalett hát amiatt,
hogy nem jól vigyázott szegény magára,
és házába engedte éjszakára;
a paraszt alvást színlelt, s mialatt
Elvira szunnyadt, fölállt a mihaszna,
minden hájjal megkent galád parasztja,
megbaszta, s elment a hitvány alak.

Látták utána Santarémben egyszer,
nem henceg azzal, hogy mit követett el —
vinné az ördög, ami ráragadt!

Joán García de Guillade
Portugál lovag, a hatalmas Sousa-család szolgálatában állt, először egy 1239-es dokumentumban merül fel a neve. III. Ferdinánd és III. Alfonz udvarában élt, hosszú kasztíliai tartózkodás után azonban visszatért Portugáliába, 1270-ben említik utoljára.