Spanyolnátha művészeti folyóirat

Holczer Viktor

A magvető

A nagymamám, e vérebomló angyal
alkonyi pókháló arany fókuszában
hintő például áll a körbekerített
csirkeház előtt. Hűs tenyeréből
vén mag, rendes vacsora serege száll
és lehuppan, össze-összekoccan, csillagbiliárd.

Ím itt e szem, mit a tyúk azonnal felkap,
Mása mohos-nagy kő alá sikkad,
Egy a tyúkszarba hull, ős csaták helyére,
Egy a forrás tiszta fenekére,
Egy a puha avarba,
Egy az út szélén itt — ott,
Egy, ki mikor sarjadt, aludt,
Egy gondolat: tán meglehet,
Egy, ki meggabonázta lelkemet,
Egy fennakad a bokor ág-bogán,
Egy elalszik kérges lábnyomán.

És a nagymamám, e vérebomló angyal
alkonyi pókháló arany fókuszában
hintő például áll,
és megszórja kétlábú, szárnyaszegett teremtményeit.
Ozsonna néked, jószág!