Satöbbi

Hogy ma se nem Zugló, se nem Miskolc, sőt, még csak nem is Hernádkak. Ma Eger, Parnasszus műhelytalálkozó, a zuglói székhelyű költészeti folyóirat „junior” szerzőinek évi rendes találkozója, melyen az említett földrajz-szálak összeérnek: zuglói költők is vannak itt, miskolciak és Hernádkak-mellettiek éppúgy, mint egriek, pécsiek, satöbbi.
A satöbbiség ma legyen geoGráfiai hely: a Satöbb elnevezésű Eger város-rész líramegapolisz, melynek tanszállójába (stílusosan: Hotel Junior) tömörült harminc fiatal, többségében háromcsillagos költő. Az ötcsillagos satöbbiség is képviselteti magát, éppúgy, mint az alacsonyabb komfortfokozatúság, de ellaknak itt a még pislákolók és a már ragyogók egymás mellett, fokozott békében négy napig. Ha összeülnek, az ragyogó, legyen az összeülés akár a sokcsillagos ég, akár az előadóterem égisze alatt. Mindőjüknek minibár a szobában, s mini bár, de tévé is van, a tiszta falra szerelve, dolgozni se kell kimenni a szobából, a zuhanyból perzselő víz folyik. Jól tartottak a költők, verseket kell műhely-írniuk, és akkor négy napig Satöbb vendégszereplői ők. Hozzák-viszik őket ingyért, Zuglóból, érjenek oda időben, hosszú sorokban.
Sörön kívül itt másra a költők nem nagyon költenek. Egymást érik a borkóstolók, pazar fogadások fényes helyeken, jól vannak lakatva a csillagosok, katonák. Lezárom, néhányuk hálás lehetne, hogy itt van, néhányuk ellenben úgy gondolja, Satöbb legyen hálás, hogy jelenlétével megtisztelte a várost. Summáját írom, nagy arcok vannak itt és nagy koponyák is, de szerencsecsillaguk egyként fölragyog: hisz a költői társaság tár-sasság is, a szárnyak fesztáv-kollekciója széles. Szállóige-szerű szólások gyűlnek (röpke gyűjtemény: „Irodalmi élet nincs, csak irodalmi halál”; „Hervasztó vagy, mint aratáskor a korai magömlés”; „Megtöltelek ólommal, de nem nyomdai úton”), közben érzékien lehet sasolni a magasból.
Van, kinek térkép e táj, van kinek nagyképe tere, legtöbbje azonban itthon van már, hisz másodszor vendég-lát a hely, ellátja a dolgozót, ki dolgáért remeg. Remekbe szabott előadások sorjáznak, tágul az értelem. Eger-egyetem, tengertánc, Satöbb-sógor mit kívánsz: itt sem az viszi el a pálmát (jelen esetben legyen babérkoszorú), akit perpillanat magasabbra visz a szél. De az sem vesztes, akit még repülni tanítanak a többiek. Néhány fióka a vénebb madarak vijjogásaiból itt eszmél rá, hogy az áramlatot hozzáértően kihasználva, kevesebb szárny-, ám annál több nyelvcsapással hosszabb ideig lehet vitorlázni. De itt hallják meg azt is, hogy bár repülni technikailag egyféleképpen lehet, mert csapdosni, hogy valamely magasba feljusson, ugyanúgy kell, ám sasolni föntről csak ő-féleképpen szabad.
Lássunk hozzá, hogy kimondjuk: köszönet, satöbbi.