A Spanyolnátha (...) maga az avantgárd szellemiség.Önmagát „művészeti hálóterem”-ként aposztrofálja, mely remekül kifejezi azt a légkört, mely ide belépve körülvesz minket. Nem véletlenül használom a térmetaforákat — az eklektikus, izgalmas vizuális élmény, melyet nyújt, sokkal inkább egy gazdagon, ám mértanilag berendezett szobabelső hatását kelti, mint egy kétdimenziós, lineáris szerveződésű papírfelületét. A vertikális és horizontális elrendeződések egymásra rétegződése olyan kibertérélményt nyújt, mely a médiumot tekintve teljesen autentikus és kedvet csinál a behatolásra. Ezért hálóterem. És miért művészeti? Nem pusztán a közölt irodalom miatt. A szövegiség és a vizualitás szintézise az, mely olyan sajátos és újszerű műformát hoz létre, melyet valóban csak az internet tud produkálni. (Ráadásul a Spanyolnátha minden száma rendre egy-egy irodalmi projekt „eredményét” közli, ezáltal követve, életben tartva és megújítva a neoavantgárd performanszok világát.)

Disputa, 2005. október