A fickó áll egy halom kütyü felett egy mikrofonnal a kezében, és arról beszél, hogyan fog egymaga egy komplett számot létrehozni — élőben. Beatboxolni kezd, egy középtempós groove áll össze röpke 8 másodperc alatt, a Roland loopgép a felvett ütemképletet „végtelenítve" adja vissza, másszóval létrejön a zene alapja, a (száj)dob. A srác vokálozni kezd, a mikrofon távol, majd közelít az archoz — egy hangosodó-halkuló dallam kialakulóban, a zene háttere, egy visszafogott szólam, megtámasztva a majdani szólóéneket. A loopgép mellett sorbakötve egy reverb/delay effekt, a hang kitágul, elhal, visszhangzik, visszatér — ahogy akarja, ahogy nyomja a lábával a pedálokat. Gépbasszus érkezik, a loopgép — természetesen — tudja az ütemszámot, a tempót, két nyomómozdulat, és jön a dubos mélységû muzsikánál elengedhetetlen, kompresszált masina-mélyhang, az utcán megállók előtt alig egy perc alatt születik meg a nóta.

A srác közben magyaráz, értelmez és — énekel, szövegel, dobol, vokálozik — kész a szám, begyakorlott mozdulatok szerint, a kis amszterdami várostérben. A barátnő/énekes közben magánkiadású cd-t osztogat, néhányan odamennek, elismerő bólogatással vesznek egyet, örülnek, amikor ellépdelnek, vidámak, hallgatják a szó- és szájszerint élőzenét.

Ez a Dub Fx. Benjamin énekel, Monsoon és Lyric talán épp kávéznak az amszterdami kaféasztalnál - ja, nem, hiszen minden szereplő egyszemélyben ő... Az ausztrál utcazenész pár év alatt meghíresült, keresni kezdtük a felvételeket, a youtube-on, a neten, mp3-ban, magánfelvételeken. Lett honlap, myspace-en is ott lett, hallgathatóvá vált számunkra is, akik, teszem azt, Pesten ülnek a munkahelyen, Hernádkakon a kertityúkok mellett.

Dub, néhol Hip Hop, néhol kicsit pörgősebb — munkához, szerelemhez, sörhöz és kávéhoz, tyúketetéshez és vacsorához.

A zene megvásárolható, de le is tölthető mp3-ban innen.