A német FOEM netkiadó 2003-ban kezdett neki az Electronic Youth cd-k összeállításának azzal a magasztosnak tűnő céllal, hogy összeverbuválja az elsősorban interneten ténykedő elektronikus zenei alkotók javát, és szélesebb körben is ismertté tegye a munkáikat.

Az első lemezen 15 nóta szerepelt, főleg a house és a techno műfajok elterjedt irányzatait tekintve mérvadónak. Nyilvánvaló, hogy alapvetően sokan ragaszkodnak a klisékhez, a már kipróbált ütemekhez, alapokhoz nyúlni kézenfekvő. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a netet új zenék után böngészve elsősorban az erőteljes és egyben nagy rajongótábort maga mögött tudható techno zenékre akadunk. A FOEM ráadásul német nyelvterületen dolgozik, minden egyértelmű hát.

Ugyanakkor a felhozatal évről évre változott, szélesedett a látómező, gyűlt az anyag — bekerültek más stílusok, irányzatok képviselői a net-mainstream mellett a kísérletezőbb kedvű alkotók is fókuszba kerültek.

Mondhatjuk, hogy mire 2005-ben tudomást szereztem róla és a sorban a 11. anyagot letöltöttem, már közel sem volt olyan távol tőlem — már, ha azt vesszük, hogy a recsegős elektronyikának a híveként a technókban és a houseban is a kattogós, minimalista fajtát szeretem, mint amilyet Mangó és Gattio tol csütörtökönként a Tűzraktérben, amikor már mindenki részegen pattog a pult előtt. A háromlemezes és így elég hosszúra sikeredett (jó értelemben mondom) anyagon igen kellemes arányban keveredik a 4/4 és a tört, a lassú és a középtempós, a gyors és az ultragyors. Persze, okosan a három cd három műfajcsokrot jár körbe, az elsőn (a kedvencemen) például Breakz, IDM és Minimal dalok szerepelnek. Na, nem, mintha tökéletesen leírná a három szó mindazt, amit hallunk. A Minimal elsősorban a technoid alapú zenéket takarja és az IDM sem a tiszta és klasszikus Aphex Twin-hangzás.

A FOEM egyébként fontos dologra vállalkozott. Ügyesen megkeresi és összegyűjti a neten munkálkodó arcokat és egy-egy kimagaslóan jól sikeredett (vagy másként fogalmazva: a FOEM-nek tetsző) nótát kiemel a közegből, bemutat, hirdeti és árusítja. Így a kissé tanácstalan, de az újra nyitott zenehallgatóság egy fokkal közelebb jut a leendő sztárokhoz, már a kezdeti időszakban megismerheti a jövő nemzedék zenei tálentumait.

A netes fórumok, így az mp3-kiadók olyan lehetőséget tartanak a kezükben, amiről igazán csak a megalakulásukkor álmodtak egyszer-kétszer. A kissé bátortalan, kezdő zenész — vagy épp a bátor, de nem pénzéhes fajta — lehetőséghez jut, afféle ingyenmarketinghez, a kiadó pedig, ha ügyesen válogat, kinevel majd egy-két jó dj-t, producert, aki egyszerűen a népszerűség miatt magához emeli a netkiadót is.

Jellemző egyébként, hogy a FOEM megszüntette a letölthetőséget. Az Electronic Youth cd-i már csak megvásárolhatók, nem tölthetők ingyen. A szerencsésebbeknek még sikerült összegyűjteni a széria mind a 18 darabját. Érdekes, hogy a legutolsó a honlapon nincs is fent.