SPN BLOG
Székelyhidi Zsolt

1973-ban született Debrecenben. Író, költő, zeneszerző, számítógépes grafikus, 2007-től a Spanyolnátha szerkesztője, 2011-től főszerkesztő-helyettese. Kötetei: Hoz (versek, Új Bekezdés, Miskolc, 1997), Zajtalanítás (versek, Parnasszus, Budapest, 2004), Jega Jade — Háborúban született (regény, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009), Ördöngős (Spanyolnátha Könyvek, 2009).
Az 1995-ös Miskolci Tavaszi Diáknapok különdíjasa. 2007-ben Junior Parnasszus-díjas, 2008-ban a Kossuth Kiadó regénypályázatának első helyezettje Zöllner Marcellal.
1999-2004 között a Chautauqua zenekar (http://chautauqua.underground.hu) alkotója. Cédéje: Of Your Eyes (Hipster Sound, Szolnok, 2003). 2005-től: soundZcapa (experimentális, zaj- és ambient zene; live-act-ek, http://www.myspace.com/soundzcapa), és Sepoq zenekar (industrial metal), 2006-tól Schlafwagen (dark ambient, dark wave, experimental noise, industrial zenei projekt). 2007-2008-ban a Parnasszus online szerkesztője. 2008-tól Susanna Laknerral közösen multimediális kísérleteket folytat. Munkájuk a II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálén debütált. 2009-ben az Arnolfini Fesztiválon, az oregoni Fluxus Fesztiválon és a venezuelai vizuális költészeti biennálén szerepeltek.A Spanyolnátha Könyvek sorozatban 2009-ben jelent meg Ördöngős című kötete. A Jelenlét50, a HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner SPN-antológiák tervezője, szerzője. A Hunlandiát szerkesztőként is jegyzi.
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló


Székelyhidi Zsolt
SoftMotel – Tudod, hol van… (syr006)
Syrup Label, Magyarország, 2008
2008.09.01.

Amikor zongorát (illetve szintihangokat) torzítunk, effektezünk, hozzányúlunk, digitálisan, manuálisan, közbeiktatjuk a gitár-multieffektet, meg az RV-3 Digital Reverb/Delay pedált (például), nagy tereket adunk hozzá, percekig lecsengő űrteret, vagy nekiesünk a Cubase-zel, számítógépen machináljuk tovább; szóval akkor épp nagy valószínűséggel drone-t csinálunk. A drone nem más, mint digitális zaj, ami szépen szól, ami szép, amit érdemes elhallgatni. Akarnánk mondani, hogy: Ambient Drone, Dronescape, Dronology, ha épp műfajmegnevezésekkel dobálóznánk.
Az album nótái kicsivel tágabb körben mozognak, némely számra inkább az Experimental Ambient meghatározás illik, s összességében is lassú, elfolyós, álmos, gondolkodáshoz, csukott szemmel pihenéshez való muzsika. Mindenesetre örülnivaló, hogy Mesterházy Ákos és netkiadója jó felé kutakodott, amikor ráakadt a kaposvári Mester-testvérpárra...
Rögtön az első, a 2br02b miatt írtam a fenti, drone-ról szólóságot, itt töményen jelentkezik a torzítás, felismerhető a zongora, a súlyos, mély akkordexpresszió belekényszerít a hallgatásba, megadja a hallgatáshangot, belépünk a motelajtón, a hallban van hely, leülünk, várjuk, mi lesz.
A 2br02b varázsmélysége és ülésmagánya után érkező Akkor termett, nekem című track finom percussionjai és fura drone-lüktetése fölött nyúlós magas hangok visznek tovább, s a dob középtájon kiegyensúlyozottá, majdhogynem technóvá simul (Ambient Techno), de mégsem, megfogja valami, nem engedi, a határon üt, a határon ül le, a határán annak, ami ott termett.
Tartalmilag továbbgondol a harmadik nóta, Az, ami megnemvan címmel, ütem nélküli akkord improvizáció, ami hangimpróra, majd csak pár hangismétlődésre redukálódik, mintha lenne ott valami, azt hisszük, de valahogy elfogy, elemészti, elszűkíti valami, valami üresség.
A Csapadék más. Hajnal van, kilépünk a motelajtón, ki a párás kertbe, pár madár, pár fénysugár, néhol árnyéksekély. Még jó kedvünk is lehet.
Péntek. Finoman effektezett ütemek, enyhén absztrahált létezés, tűrhetően kaotikus kicsapongás, majd újra nyugalom, valahol középen, a szinti retrohangjai adnak dallamot. Aztán újból a filterezett cinek, zengetett tamok - öröm hallgatni, a kompozíció végtelenül tökéletes, a kísérleti hangzatok nem mennek a zene rovására, hanem együttműködnek, együttszólnak. Jól van.
Az Elment messze szomorú, egyhangú, magányos, szép, egyszerű, sercegő, s amikor már tényleg messze járhat, valami motoszkáló dobütem segítségre siet a háttérből, kiigazít talán. Ha hihetünk az ösztöneinknek.
Aztán jön Vonnegut és az ő csak félig kitalált Kilgore Troutja, aki nem más, mint a különösen jó scifi-szerző, Theo Sturgeon - olvassa mindenki el a Magány csészealját, ha jól tudom, egy válogatáskötetben található, amit Asimov jegyez - lebegő, versélmény, éteri, apró, mulandó...
Zongora-delayek és Néma fülek, hallgató, soha meg nem szólaló fülek és csöndes zongorajáték, valahol a tudat mellett képzelt térben.
Ágens és én. Nem az az Ágens, aki többek között Árvaival dolgozik együtt és egyébként Ágnesnek hívják, és művésznő a nagy magyar kortársban, voltak pillanatai, amikor popsztárnak készült. Az Ágens és én nem róla szól, nagy kőszív! Az ágens egy önálló és programozható lény, ilyesmiként kísérletezhető, valósítható, alapul vehető. Az ágenshez való viszonyunkat mi magunk határozhatjuk meg... Az ágens vajon az alkotóé, az enyém?
A Tudod, hol van... - az album érzelmi eksztázisa, vagy inkább összefoglalás, a kutatás vége, az eredmény ismertetése, a végtelenségig ismétlő 2 zongorahang, az ideges ütemezés, a hangszőnyeg hőhullámai, a belefárasztó, öröm nélküli beletörődés, igen, megvan ez, de... Mintha az érzelemkitörés monotonságba csapna át, értelmetlen egyhangúságba, az értágulat okozta kivöröslő bőrszín utalhat rosszullétre is. Idegességre mindenképp.
Sohase jó, sohase rossz. Mintha konklúzióként következne az utolsó track. Valóban, minden tőlünk függ, minden függőviszonyban áll, nyugodjunk meg, s lecsendesedik körülöttünk a szél, lazítsunk, s nem lesz olyan meleg, mint volt, üljünk a fotelbe s mindjárt jön a recepciós. A SoftMotel hallgatása után nyugodtan aludhatunk, aznap éjjel már nem történhet semmi baj.
A SoftMotel Tudod, hol van... albuma letölhető a Syrup Label honlapjáról 320 kbps mp3 formátumban.




