Bibók Bea − Tenczer Tamás
Bibók Bea
1964-ben Pásztón született. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola rendszerszervező-programozó szakán végzett. Jelenleg szabadúszó trénerként nőket oktat, szakmai cikkeket közöl internetes portálokon. 2008-ban a Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi fotópályázatán különdíjat, 2011-ben fotósorozat kategóriában I. díjat kapott.
Tenczer Tamás
1962-ben született Budapesten. Az ELTE-n folytatott szociálpolitikai tanulmányokat, jelenleg is ezen a területen dolgozik. Szakmai publikációit az Esély, a Család, gyermek, ifjúság, illetve a Háló közölte. Társszerkesztője az Új Mandátum Kiadónál megjelent „A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok..." című szociálpolitika-történeti szöveggyűjteménynek, a Miskolc KapuCíner című SPN-antológia szerzője.
SPN könyvek ajánló
Bibók Bea − Tenczer Tamás
Bibók Bea: Terepcsere
A játéknak vége.
A szekrény mély bugyra beszippantott, kutattam a múltat.
Borítékokat találtam, benne képeket, precízen ömlesztve. Mindegy is a helyszín, a fontos a varázs, ami hatalmába kerített.
Néhány borítékban lelt fotográfián az írót láttam kölyökkutya korában, két keréken, a szabadság vándoraként, amint barátaival leküzdik a hegyeket, útleszakadást, szívják magukba a szabadság mámorát, az alpesi nagybetűs nyugat levegőjét, a kisbetűs kelet sörét, Róma kolosszális hangulatát. Két keréken, szabadlevegőn megküzdeni a kilométerekkel, meghódítani az emelkedőket, izzadni a méterekért, patakban fürödni heteken keresztül leginkább azoknak adatik meg, akik a szabadságot nemcsak könyvekből ismerik, hanem van bátorságuk megélni azt.
Vibráltak a képek, a színevesztett, foltos múlt, a kompozíciók esetlegessége, a filmhibából adódó képhibák. És nem hagytak aludni.
Mint amikor egy kurátor kiállítást készít elő a fotográfus korai korszakából, úgy estem neki válogatni majd archiválni az idő által megpecsételt képeket.
Miközben kirakósdit játszottam, a látottak sajátommá váltak. Az író képei előhívták személyes élményeimet, emlékeimet, elvegyültek azokkal. Mint egy eszelős, már nem tudtam elkülöníteni a személyest a képeken látottaktól. Izgatott, gomolygott, gyötört, visszarepített, a múlt megélésére késztetett. Apró, jellemző részletek idézték fel bennem azt a kort, amikor öntudatosan, makacsul én is meg akartam váltani a világot. Amikor barátaimmal a jugoszláviai titkos-biztos forrásból származó nagylemezeket hallgattuk. Amikor a Nyugat szele először megcirógatta arcomat. Amikor még nem volt mountain-bike és védősisak, csak váltó nélküli fekete Csepel, kemping- és versenykerékpár.
Néha szűkszavú a múlt és néha nagyon intim.
Tenczer Tamás fotói
