Spanyolnátha művészeti folyóirat

Birtalan Ferenc

Piros-kék

hajam zselés
nadrágom combközépen
közönyös rossz világ
ne imádkozzatok értem

jónak gonosznak nem hiszek
öröm és bánat is hazug
árnyék minden míg elmúlunk
de hazug az is mert nincs napunk

osztozz velem a semmiben
hajad piros vagy kék legyen
tied a semmim: mindenem

roncs a világunk: csődtömeg
hagyd a francba az ősöket
maradék borom töltögesd

Anyavers apásan

szombat megint
a pörköltet odatettem
közben a mosógép lejárt
ne gyűrődjön ki kell teregetnem

egyedülség
az étel kint rotyog
Zselyke külön-németre ment
meleg december a Nap dereng

varrás mentén
ahogy kell igazítom a ruhákat
megrázom kiterítem
távfűtésnél estére száraz

blúzok bugyik
javítana: tangák
este a suli-buliba mentem érte
hazahozni a kis bitangját

jött kipirulva
pattan a szikra már van ami gyújtsa
ez a dolgok rendje
mire lenne ha nem szerelemre

krumpli is kéne
ígéretet tettem valami gyári pépre
tej margarin só az ember vizet forral
s összekavarja a zacskós-bigyóval

mire hazajön
kiteszem az asztalra az alátétet
nagy lány szed magának
befordulok a délutáni pihenésnek

hallom érkezik
hiába óvatos vigyázna
csörren amikor kulcsot tesz a zárba
matat elalszom ma nincs hiánya