Spanyolnátha művészeti folyóirat

Berka Attila

Matúz Gábor: A legbátrabb városMatúz Gábor: A legbátrabb városMatúz Gábor: A legbátrabb város

Bátorság

Matúz Gábor: A legbátrabb város. Kulturfilm Produkció, 2009

Matúz Gábor legújabb filmje azoknak a hősöknek állít emléket, akik 1919 januárjában az életüket áldozták azért, hogy felszabadítsák szülővárosukat, Balassagyarmatot az antant által irányított „cseszlovákok” uralma alól. Civilek és katonák ragadtak fegyvert, dacolva a Károlyi-kormány nemzetvesztő pacifizmusával, hogy megmentsenek egy darabka Magyarországot a jövőnek, olvasom a dvd-borítón, mielőtt a lejátszóba teszem a lemezt.
    Amikor írni kezdek, azt gondolom, a fenti szöveg bemásolásával kezdem, ennél jobb kezdést nem tudok elképzelni, nem is akarok.

Hiányoznak az elemi feltételek.
Szén- és gázhiány.
Tetőzik a spanyolnátha.
Alig van közbiztonság.
Kassára a városvezetés hívja be a cseh csapatokat, mert nem bírnak a káosszal.
Balassagyarmaton senki nem jelentkezett, hogy harcoljon a csehek ellen −
    
    A térképek, igen, a térképek nagyon jók, jól mutatják a rosszat, ahogy a magyar városok nevéből cseh név lesz, tolódik a határ, egyre tolódik, hol áll meg vajon, megáll-e. Persze, a vasút miatt van az egész, minden arról szól, abból lesz a békeszerződés.
    Nehéz elfogulatlanul beszélni a filmről. Mert amiről szól, mélyen érint, így az, ahogy mondja és mutatja, bizonyos értelemben másodlagos. Nem fontos, hogy a narráció kicsit modoros, talán túl patetikus; de hát hogyan máshogy lehetne erről beszélni? Az pedig egészen érdektelen, hogy a forma, a dokumentáció, az ismeretterjesztés és az akció keveredését én nem kedvelem. Mert az egész profi munka. Ihletett és pontos. Ha majd lesz nekünk is Mel Gibsonunk és Francis Ford Coppolánk, akkor álmodozhatunk arról, hogy a magyar történelem egy-egy apró sikeres és felemelő mozzanatát az országhatárokon kívül is érthető és végigizgulható filmben örökítsük meg. Hogy majd nem kell mellé tudós magyarázat.
    Számomra ez a legnagyobb tanulsága Matúz Gáborék A legbátrabb városának. Egyébiránt az sem mellékes, hogy Balassagyarmat csak 2005 óta birtokolja a címet. Mi történt addig? Pontosabban: mi nem történt?
    Nincs tehát benne, eddig nem volt benne a köztudatban ez a történet. Akkor hát hiánypótló is e film. Még sok ilyenre van szükségünk, hogy közelebbről lássuk, és ezáltal jobban értsük a történelmünket. És amikor majd hozzászoktunk az aktushoz, a tényekkel való ismerkedéshez, akkor elővehetünk olyan történeteket is, amikor nem mellettünk állt az igazság.
    Mert úgy van esélyünk fejlődni, ha folyamatosan, egész életünk során, az utolsó pillanatig tanulunk, nemcsak emberként, de nemzetként is. Matúz Gábor A legbátrabb városa remek segédanyag e tanuláshoz.