Spanyolnátha művészeti folyóirat

Szénási Miklós

Lenne moll, jönne mail

Levelét írja Bartók: olyan levelet

írjon, hogy beleremegjenek a kotta-

tartók, lepje bő, zsíros bizsergés

a tarkót, mint mikor himnusza

 

zendül a forradalomnak. Forr a dal

itthon, magyar dalt csikorog

amalgámmal tömött magyar agyar,

a fordított trikolórt, mint a le-

 

vetett trikót gólörömtől mámoros ajkú

csatár, lengeti Verdi: egész a kertig

száll szele, egész Kakig az örömnek.

Azt mondom, lelkes futár, bitek

 

hátán érkezve ide, kellene korsó is

a sörömnek, ha már kínál a gazda,

ki kinn áll, s figyelő szemét reám

veti. (Vagy pohár.) Íme az üzenet: el-

 

hadarom míg a szomszéd utcában kutyák

űzekednek. Bartók üzeni Verdinek:

ez még nem a vég, gyönyörű barátom,

ez még nem a vég. Ez csak kapu a kertre.

 

Nézd, tavasz van, cakkos tulipánok nyílnak,

és ne hidd, hogy árnyékok nyúlnak

utánad. Ez még nem a vég. Csak szünet.

Csend, ami után jöhet a taps — A-mollban.

 

Vagy E-mailben.