Spanyolnátha művészeti folyóirat

Nagy Izabella

Mindennapok

Jankó50


Úgy alakult hogy feljött a nap
lement a hold
a végtelen égbolt még mindig a helyén
nőtt a fű meg ilyesmik.
Elteltek a karácsonyok is és
a húsvéti sonka is elfogyott
és sírtunk sokat
nem csak a Megváltó miatt.

Sétálva fenn a szőlők között
elnézve a messzi tájon
azt mondjuk mégis
mégis jó itt lenni
fájón ver a szív és közben
jót mulat
valahogy így telik be
és ürül ki a borospohár.

Lapozunk még egyet majd
szépen összenézünk megint
arra gondolva hogy lemegy
a nap és feljön a hold
kedvünket nem szegi csak ha
elfogy a bor
kézenfogva baktatunk fenn
a dűlőutakon.