„Csoda-e hát, ha ebben a rideg és féktelenül tomboló téli fagyban az emberek legtöbbje, közöttük én magam is, meleg tengeri szellőről, illatos virágokkal borított, árnyas dombokról, meleg szél járta erdőkről, pálmákról, bőségről, szabadságról és emberi méltóságról álmodozik? Sokan efféle távoli örökségünkről álmodozunk, már legalábbis azok, akikben van még egy szemernyi emlékezés elvesztett javainkra, soha ki […]
