180 éve már, hogy Habsburg Károly főherceg a Lánchíd alapkövére „ragaszhányó kanállal ragaszt vetett”.
Ebből a ragaszból Garay János és Tompa Mihály ruhájára is bőven csöppent, akik egymástól nem messze álltak ekkor.
Erről, mármint az együtt-állásról a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Barabás Miklós-festmény tanúskodik.
Arról a fikcióról, hogy Szekszárdon és Hernádkakon is találkoztak, az itt kiállított művek vallanak.
Amikor közel egy esztendeje, a Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház avatásán elmondtam, hogy célunk az, hogy Tompát kortársítjuk, a kortársakat Tompásítjuk, az itt és most megvalósulni látszik. Elsőként, mert majd jönnek szép sorban újabb Légyottok, Tompa plusz-projketek….
Idén 210 éve, hogy Szekszárdon megszületett Garay János, akit a legtöbben Háry János figurájának megalkotójaként ismernek.
Nem véletlenül hárítottam, ’szabtam’ e kiállítás megnyitóját a szekszárdi Dicső Zsoltra, aki honában már gyermekkorától be lett oltva a Garay névvel, hatással, kultusszal, de ezt majd elmondja ő…
Dicső Zsolt kezdettől fogva a Spanyolnátha szerzője, 2007-es Szekszárd-számának vendégszerkesztője is volt. 60. születésnapjára külön összeállítással köszöntötte őt a lap, mely könyv formájában is megjelent.
1848-ban Heckenast kiadásában jelent meg Garay János tollából az Árpádok című történeti balladák gyűjteménye. Eredeti példánya, melyet a Vidám Páva őriz, itt van a kiállítótérben.
Köszöntőm végeztén ennek ún. „Vezérhangjából idézem”, mert szépen utal a Tompa plusz Garay valós és fiktív elemeinek ötvözésére is.
Árpád apánktól Endréig fűződik
Az ősi árnyak hosszu lánczszeme;
Mindegyikének arcán tükröződik:
Mi volt életében sorsa, érdemes;
Ennek borostyán, annak pálmafája,
Másnap tövisből volt a koronája.
De mindegyiknek fény ragyog nevéről,
S mindegyikének nyertem válaszát, –
S kinek tettéről nem, dallok híréről,
A mint adák Történet és Monda át.
Mult és jövő közt hídul áll az ének
Közötte a valónak és mesének. –
*Elhangzott 2022. június 25-én, a miskolci Múzeumok Éjszakája nyitó rendezvényén, a Thália-házban
Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1842)
Kincsek a Nemzeti Múzeumból | Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1842)
