1842. augusztus 24. G. és T. a parton – D. (21 éves) közelít

A remény hogy idejében visszarendeli az
Isten álmodozóvá tette és mélabússá
A másikat az rágta mostanában botrányra
csődíti a zajos ég a szellemet Valaki
beszél A híd még csak egy darab kő Ha nincs kellő
hangsúly a szavakon lám csak elveszettek vagyunk
És már nem hiszek az életben Csalódtam benne

Csalódtam az életben És nem is hiszek benne
Mind elveszettek vagyunk Már nincs kellő hangsúly a
szavakon Egy darab kő a két part között zuhan
Valaki a zajos égben botrányra csődíti
a szellemet Isten álmodozóvá tette
a másikat Kellően mélabússá Reméli
idejében megtörténik a visszarendelés

Zalán Tibor

1954-ben született. Abonyban nőtt fel. Magyar-orosz szakos tanári diplomával rendelkezik. Az egyetem elvégzése után tanár a Kvassay- és a Semmelweis Szakközépiskolában, a törökbálinti Kísérleti Gimnáziumban illetve az óbudai Zsigmond Líceumban; a Kortárs segédszerkesztője majd versrovatvezetője, a Szivárvány társszerkesztője, a Kelet főszerkesztője, a Kortárs Könyvkiadó sorozatszerkesztője. 1996 januárjától dramaturgként dolgozik a Kolibri Színházban, ugyanitt, a Dajka Margit Színész- és Bábszínészképző Stúdióban, az Iparművészeti Egyetemen, valamint a Théba Művészeti Szakközépiskolában tanít. József Attila-díjas, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét kapta. 2004-ben megjelent kötete A szürrealista balkon. Fotó: Horváth Dávid.