Találkozás Hernádkakon

Hernád bal partján, Miskolctól tova
bújik meg költők, írók udvara.
Hol felhők megállnak, vihar fogan,
együtt vannak, iszogatnak sokan.

A kakasok és tyúkok szerteszét,
van ott laza pörgés és szent beszéd,
no meg a performansz se ritka biz’. 
Hát te egyedül? Mit állsz csak úgy itt?

Nem vagyok egyedül, Napóleon
velem. Kérsz? Van itt hely a fotelen.
Johannes Garay vagyok. – méreget.
Te pedig Tompa, ha nem tévedek. 

Az angyalát! – kiáltja meresztett
szemekkel, majd veti a keresztet.
Kerestelek fészbukon barátom,
hogy „A gólyához” adjam a lájkom.

Nem vagyok fent, nem hoz a hírfolyam,
kamuban sült pogácsára nem fűl’
a fogam. Hasztalan a lájk ide,
kitartás és tett mi kell, nem pite.

Hisz mese, mese mátka a császár 
ma nem barátka. Hova navigál
az Isten? Vagy csak minden gravitál?
Kárpátok szele fúj a nagyinál.

Sokadik kupica, Emília
tubica, a félszeg is délceg már.
A huszár vágtat, valaki füttyent,
a másik prüsszent, néhány komment vár.

Hernád bal partján, Miskolctól tova
bújik meg költők, írók udvara.
Áztatnak rút bút, a felhők mennek,
vitézek és fikciók teremnek.

1974-ben, Nagykőrösön született. 1996-ban és 1999-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. 2015 szeptemberétől jár a KJF szépírói kurzusára. Írásai megjelentek még az Irodalomismeretben, Pannontükörben, a Magyar Műhelyben, a Kineziológia magazinban, a 2015-ös Védtelen város antológiában, 2016-ban A megvénhedt Isten nyomában antológiában, 2017-ben az 56 szó 56-ról és a Suttogva antológiákban. 2016-ban az Irodalomismeret magazin Szépirodalmi rovatának szerkesztője volt.